Korábbi cikkünkben írtunk a gabona tárolását meghatározó toxinszintek alakulásáról.
Ebben a cikkben a tárolt gabona légzésintenzitását és ennek mérését foglaljuk össze.
Összefoglaló
A gabona tárolása közben is folytatódnak az életfolyamatok. Ezek a következőképpen csoportosíthatók:
- Gabonaszemek belső biológiai folyamatai
- Gabonahalom szennyeződésein megtelepedett mikroorganizmusok életfolyamatai
- Gabonahalomban lévő rovarszennyezők életfolyamatai.
Légzésintenzitás a halomban
A gabona kezelésre szorul nem csak a termőszakaszban, hanem a tárolás alatt is a minőség és az eltarthatóság növelése érdekében. A gabonatétel romlásának gyakran legfőbb oka a rovarkértétel vagy mikróbás fertőzés, mely legtöbbször penészgombás fertőzést takar. A gabonánál – és legyen szó „steril” gabonáról – légzési folyamatok mennek végbe, amik elősegítik a rovarszennyezők és penészgomák életfolyamatait.
A gabonahalom légzési folyamata összetett, áll a gabonaszemek természetes biokémiai légzéséből, valamint a szennyezők légzéséből, így ezeket együttesen kell figyelembe venni.
A légzésintenzitás az alábbiaktól függ:
1. Nedvességtartalom
2. Hőmérséklet
3. Szennyezettség (por és mikroorganizmus)
4. Tört -és sérültszem tartalom
5. Rovarszennyezettség
6. A tétel eredeti állapotától (mikroorganizmus-tartalom)
7. Tárolási körülmények
Kezelés
A tételben ezen hatások közül sokat csökkenthetünk a betárolást megelőzően és a tárolási ciklus alatt is. Az előtisztítás, szárítás, hűtés és a rovarkártevők számának csökkentése hozzájárul a biztonságosan eltartható terményhez.
A gabona légzése öngerjesztő folyamat. A légzés során hő és pára keletkezik, mely a folyamatokat elősegíti, ezért fontos a gabona szellőztetése, mozgatása, hogy a keletkezett melléktermékek távozni tudjanak a terményből.
Fontos a gabona számára, hogy tisztában legyünk a benne zajló folyamatokkal. Figyeljük, monitorozzuk a halmot, hogy mihamarabb beavatkozhassunk elkerülve a tétel minőségvesztését.
A szárítás egy remek módja, mondhatni elengedhetetlen terménykezelési fázis, ugyanakkor a rosszul végzett szárítás a gabonatétél kezelése során további sérülésekhez vezethet.
A túl magas hőmérsékleten végzett szárítás (különösen kukorica esetében jellemző) a szemeken úgynevezett mikro-repedéseket okozhatnak, amik a termék mozgatása során a szemek szétválását, megrepedését okozhatják.
Kukoricanagyhatalom
Hazánk a „kukoricanagyhatalom” nevet is viselhetné a maga 1 millió hektáros aktív termőterületével (forrás: KSH). Ugyanakkor a kukoricaszárítás gyakori szakszerűtlensége is jelen van, a túlszárított 11-13%- ra szárított tételek sem ritkák a jobb eltarthatóság reményében.
Vizsgálatok bebizonyították, hogy a túltárolt szemeken jelentős mikrobiológiai elváltozások jönnek létre, ami a tétel jelentős minőségromlásához, értékcsökkenéséhez vezet (forrás: VNIIZ). Mivel a mikroorganizmusok által okozott elváltozások szorosan kapcsolódnak a gabonatételben zajló más folyamatokkal, ezért a légzésintenzitás ismerete nem ad teljes képet a terményhalom állapotáról. A különböző paraméterek együttes ismeret, mint a hőmérséklet, nedvességtartalom, páratartalom adhat átfogóbb képet a folyamatokról, így a halom állagáról.
Kérjen bővebb tájékoztatást a GrainMonitor rendszerről itt és kollégánk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot. Ha érdekli következő cikkünk és mindenki előtt szeretné az elolvasni iratkozzon fel ugyanitt és Mi hozzáférést biztosítunk hasznos tartalmainkhoz!
ES 
HU 
EN 
FR 