Menu
Korábbi cikkünkben már írtunk a fusarium jelentősségéről és élettani hatásairól. Mosani bejegyzésünkben a gombás fertőzések kontrollálásáról írunk végigkövetve az élelmiszerláncon történő folyamatokat.
Hatások
Egyes penészgombák erős biológiai hatású anyagokat, mikotoxinokat termelnek. A mikotoxinok az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak.
Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.
Szabályozások
„Az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden aspektusát, az alapanyagok és az állati takarmány előállításától az élelmiszerek eladásáig és fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a lánc minden elemének potenciális hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. Ugyanezen oknál fogva szükséges mérlegelni az elsődleges termelés szintjén felhasznált módszereket és mezőgazdasági alapanyagokat, és ezek potenciális hatását az élelmiszerek széleskörű biztonságára”
Írja a 178/2002/EK rendelet. De mégis mely pontok azok, amik a gazdák felelősségi körébe tartoznak? Mik azok a helyes mezőgazdasági gyakorlatok, melyekkel ha nem is teljesen megelőzhető a probléma, de általuk csökkenthetőek a kockázatok?
A toxinosodás teljes megfékezése lehetetlen feladat, de mindig is voltak, s lesznek olyan agrotechnikai, növényvédelmi, tárolástechnikai és logisztikai „praktikák”, amikkel jelentősen csökkenthető a toxinképződés a terményben.
Megelőzés a szántóföldön
Az első alkalmazott praktika a vetésváltás. Ez annyit tesz, hogy a szántóföldre egymást követő vetésciklusokban az őszi és a tavaszi gabonaféléken kívül olyan növényeket (pl.: olajos, pillangós, hüvelyes növények, zöldségek) kell vetni, melyek nem gazdanövényei a gabonaféléket megtámadó fusarium fajoknak. Ez ugyan csökkenti a megbetegedés kialakulásának valószínűségét, viszont ezen termények előállítása költségesebb és értékesítésük is nehezebb.
Alkalmazott praktika a fajta/hibrid választás. Alaptétel a vetés során, hogy a talajba csak egészséges, fémzárolt vetőmag kerüljön, ugyanakkor olyan fajtát vagy hibridet válasszunk, ami legjobban alkalmazkodni képes az adott terület környezeti, időjárásbeli tényezőihez, valamint az adott talajtípushoz. Az Európai Úniós előírások megkövetelik az ilyen szintű fajtaválasztást. Ugyanakkor fontos szempont a vetés idejének helyes megválasztása és a mag termésidejének optimális megválasztása. Ezzel is tovább csökkenthető a fusarium fertőzés kockázata.
A talajelőkészítés is nagy jelentőséggel bír ezen a területen. Gabona és kukorica előveteménynél is gondosan ügyelni kell arra, hogy a szármaradványok mihamarabb beforgatásra és megsemmisítésre kerüljenek betakarítás után. A talaj megfelelő kultúraállapota itt is fontos szerepet játszik, mégpedig a szármaradványok elbontásában, ami hiányában a megmaradt maradványok a gombák táptalajául szolgálhatnak.
Mint az kiderült az eddig említettekből a talaj állapotának igen nagy jelentősége van, de gondoljunk csak bele, hogy az optimális tápanyagtartalom, hőmérséklet, nedvesség és pH szint miként járul hozzá a fejlődő növény önálló védelmi mechanizmusaira.
Növényvédelmi szempontból jelentős a növény-védőszerek helyes használata, a gyomok, vadhajtások vegyszeres vagy manuális eltávolítása a növekedési időszak alatt. Csökkenteni kell a rovarkértétel és annak a mechanikai sérülésnek a szintjét. melyet a növényápolás során okozunk a növénynek. Egy szóval a lehető legkevesebb „stresszt” okozzuk a növénynek. Az öntözés egyik legmegfelelőbb módja a növény stesszterhelésének csökkentésére. A virágzás során alkalmazott öntözés azonban kedvező feltételeket teremt a fusarium fajok elterjedéséhez és a fertőzés kialakulásához. Ezért a gabonák virágzása és érése folyamán kerülendő az öntözés, különösen a búza-, árpa- és rozstermesztés esetében.
Nehéz dolguk akad a gazdáknak a fusariummal történő küzdelemben és ezen sem az időjárás szinte már mediterrán körülményei sem a különböző fajok és hibridek korlátozott rezisztenciája nem segít.
Következő cikkünkben tovább tárgyaljuk az élelmiszerlánc folyamatait a toxinosodás és megelőzés szemszögéből. Kiderül hol és hogyan segíthet a GrainMonitor a probléma gyors feltárásában és az állagmegóvásban.
Kérjen bővebb tájékoztatást a GrainMonitor rendszerről itt és kollégánk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot. Ha érdekli következő cikkünk és mindenki előtt szeretné az elolvasni iratkozzon fel ugyanitt és Mi hozzáférést biztosítunk hasznos tartalmainkhoz!
FR 
HU 
EN 
ES 