Menu
Jól látható, hogy idén a változékony és gyakran kiszámíthatatlan időjárás mellett még itt van a koronavírus járvány és annak hatása is – nem könnyű tehát bármilyen előrejelzésbe bocsátkozni, sőt nehezebb, mint valaha.
Az év elején az látszott, hogy a tavalyi átlagosnak mondható év után idén jó időszakra számíthatnak a gazdák. Ennek egyik oka az volt, hogy 2019 őszén sokkal kedvezőbb feltételek mellett vethettek – így egy jó tavasz után jó évben reménykedtek. Sajnos azonban az idei tavasz okozott néhány kellemetlen meglepetést. Nagy hőmérsékletingadozást éppúgy átélhettünk, mint fagyokat. Mindezt súlyosbította a csapadékhiány a tavaszi hónapokban.
Így, egy legfrissebb, májusi előrejelzés szerint sajnos a gabona és repcetáblákra kifejezetten rossz hatással volt ez a csapadékhiány – a tavaszi vetés pedig a fagyok miatt szenvedett károkat. Így tehát, hiába volt szép és bizakodásra okot adó 2019 ősze – most, 2020 tavaszán nem túl optimisták a gazdák.
A csapadékhiány és a fagyok természetesen hatnak a zöldség-és gyümölcstermesztésre is. Az előbbinél azt látjuk, hogy sokkal több öntözésre van így szükség. Utóbbiak esetében a gyümölcsfákat pedig így idén is részleges sikerrel próbálták védeni a fagyoktól a tavasz folyamán.
Amint az teljesen jól látható, ez a fajta időjárási helyzet, ami manapság jellemző nálunk szinte akár hetente megváltoztathatja a prognózis irányát bizonyos termények esetében. Nem beszélve arról, hogy a koronavírus – egy nemzetközi szervezet jóslása szerint – várhatóan beleszólhat a betakarítási munkálatokba, hiszen a gépek alkatrészpótlása akadozhat, ahogy a tavaszi földmunkák sem folynak a megszokott mederben.
Úgy tűnik tehát, hogy érdemes minden hónapban – akár többször is – visszatérni arra a kérdésre, hogy mit várjunk 2020-ban, a mezőgazdaságtól.
Mi az, ami elválasztja egymásól az 1990-es és a 2000-es évek mezőgazdaságát?
Ez az a folyamat, amit a mezőgazdasági forradalom harmadik nagy kulcskomponensének szokás nevezni, nem más, mint a precíziós gazdálkodás. A két nagy technológiai váltás – a gépek megjelenése és a géntechnológia térhódítása után – ez a folyamat az, amelyről most, a huszonegyedik században foglalkoznunk kell.
Nevezhetjük „okos gazdálkodásnak” is – hiszen ennek a módszernek pontosan az a lényege, hogy a termelés folyamata, a különböző beavatkozások mind-mind azon adatok összeségének felhasználásával és elemzésével történnek, amelyek arra az adott helyre jellemzőek.
Így ez a gazdálkodás műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai adatokat elemezve és értékelve lehetővé teszi azt, hogy egy búzatáblán belül akár kisebb egységekben is gondolkodjon a termelő – a meglévő adatok alapján láthatja azt, hogy milyen zónákra osztható egy nagyobb terület.
Egyszerűbben is fogalmazhatunk: a megfelelő helyen, a megfelelő időben a megfelelő terményt termesztjük. Ezt jelenti az okos gazdálkodás – és ennek elérésével vált valóvá egy magasabb szint a mezőgazdaságban. Hatékonyság – és ne feledjük: környezetvédelem is. Ugyanis a bejuttatott műtrágya vagy vegyszer mennyisége is csökkenhet, hiszen az adatokból láthatjuk, mikor van rá valóban szükség.
Szeretnél még több információt megtudni rólunk? Nézd meg a főoldalunkat, ahol még több részletet árulunk el a GrainMonitor-ról!
FR 
HU 
EN 
ES 