A mezőgazdaság, mint az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége már az ősidők óta, sok átalakuláson ment keresztül az idők folyamán. Nem akarunk azonban most olyan nagyon a régmúltba visszamenni, hiszen a huszadik század vége egy olyan változást hozott, ami forradalmi hatást gyakorolt erre az ágazatra.
Mi az, ami elválasztja egymásól az 1990-es és a 2000-es évek mezőgazdaságát?
Ez az a folyamat, amit a mezőgazdasági forradalom harmadik nagy kulcskomponensének szokás nevezni, nem más, mint a precíziós gazdálkodás. A két nagy technológiai váltás – a gépek megjelenése és a géntechnológia térhódítása után – ez a folyamat az, amelyről most, a huszonegyedik században foglalkoznunk kell.
Nevezhetjük „okos gazdálkodásnak” is – hiszen ennek a módszernek pontosan az a lényege, hogy a termelés folyamata, a különböző beavatkozások mind-mind azon adatok összeségének felhasználásával és elemzésével történnek, amelyek arra az adott helyre jellemzőek.
Így ez a gazdálkodás műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai adatokat elemezve és értékelve lehetővé teszi azt, hogy egy búzatáblán belül akár kisebb egységekben is gondolkodjon a termelő – a meglévő adatok alapján láthatja azt, hogy milyen zónákra osztható egy nagyobb terület.
Egyszerűbben is fogalmazhatunk: a megfelelő helyen, a megfelelő időben a megfelelő terményt termesztjük. Ezt jelenti az okos gazdálkodás – és ennek elérésével vált valóvá egy magasabb szint a mezőgazdaságban. Hatékonyság – és ne feledjük: környezetvédelem is. Ugyanis a bejuttatott műtrágya vagy vegyszer mennyisége is csökkenhet, hiszen az adatokból láthatjuk, mikor van rá valóban szükség.
Mi az, ami elválasztja egymásól az 1990-es és a 2000-es évek mezőgazdaságát?
Ez az a folyamat, amit a mezőgazdasági forradalom harmadik nagy kulcskomponensének szokás nevezni, nem más, mint a precíziós gazdálkodás. A két nagy technológiai váltás – a gépek megjelenése és a géntechnológia térhódítása után – ez a folyamat az, amelyről most, a huszonegyedik században foglalkoznunk kell.
Nevezhetjük „okos gazdálkodásnak” is – hiszen ennek a módszernek pontosan az a lényege, hogy a termelés folyamata, a különböző beavatkozások mind-mind azon adatok összeségének felhasználásával és elemzésével történnek, amelyek arra az adott helyre jellemzőek.
Így ez a gazdálkodás műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai adatokat elemezve és értékelve lehetővé teszi azt, hogy egy búzatáblán belül akár kisebb egységekben is gondolkodjon a termelő – a meglévő adatok alapján láthatja azt, hogy milyen zónákra osztható egy nagyobb terület.
Egyszerűbben is fogalmazhatunk: a megfelelő helyen, a megfelelő időben a megfelelő terményt termesztjük. Ezt jelenti az okos gazdálkodás – és ennek elérésével vált valóvá egy magasabb szint a mezőgazdaságban. Hatékonyság – és ne feledjük: környezetvédelem is. Ugyanis a bejuttatott műtrágya vagy vegyszer mennyisége is csökkenhet, hiszen az adatokból láthatjuk, mikor van rá valóban szükség.
Szeretnél még több információt megtudni rólunk? Nézd meg a főoldalunkat, ahol még több részletet árulunk el.
FR 
HU 
EN 
ES 